A perimenopauza hormonális változásai, az életkor előrehaladtával járó folyamatok és a mindennapi élethelyzetek (stressz, alvás, mozgás) együtt vezetnek ahhoz, hogy a testsúly könnyebben nő, és a zsír eloszlása is megváltozik.
Zsíranyagcsere és ösztrogén
Az ösztrogénnek anyagcsere-védő hatása van:
- fokozza az inzulinérzékenységet
- segíti a glükóz felhasználását az izmokban
- gátolja a zsír felhalmozódását a hasi szervek körül
Amikor az ösztrogén szintje csökken, az anyagcsere „férfiasabb” típusra vált:
- a zsír főként a hasüregi területen rakódik le
- a csípő–comb típusú zsír helyett „alma” típusú testforma alakul ki
A hasüregi zsír hormonálisan aktív: gyulladáskeltő anyagokat termel, fokozza az inzulinrezisztenciát, és növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
Izomtömeg és energiafelhasználás
Az életkor előrehaladtával természetes az izomtömeg csökkenése. Az izom az egyik fő „kalóriaégető szerv”. Kevesebb izom = alacsonyabb nyugalmi energiafelhasználás.
Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi étel mellett is könnyebb hízni.
Étvágy és agyi szabályozás
Az ösztrogén hat az agy hipotalamuszára, ahol a leptin és ghrelin hormonok szabályozzák az éhség-jóllakottság érzését.
Ösztrogénhiányban a leptin-hatás (jóllakottság jelzése) gyengül, miközben a ghrelin (éhségfokozó hormon) erősebben hat → nő az étvágy.
Ezért van az, hogy sok nő perimenopauzában fokozott sóvárgást, falási rohamokat él meg, főleg szénhidrátok iránt.
Alvás és kortizol
A hőhullámok és éjszakai felébredések miatt gyakori a kialvatlanság.
A kevés alvás megemeli a kortizolszintet → ez fokozza a hasi zsír felhalmozódását és az étvágyat.
Így az alvászavar és a súlygyarapodás egy önrontó körforgást alkot.
Összefoglalás
A perimenopauzában tapasztalt súlygyarapodás tehát nem egyszerűen „túl sok evés” kérdése. A hormonális változások, az izomtömeg csökkenése, az étvágyközpont eltolódása és az alvászavar összetett biológiai hátteret adnak annak, hogy miért lesz nehezebb a testsúly megőrzése.
Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne tenni ellene. Az életmódváltás, a mozgás, a táplálkozás tudatos alakítása, valamint a jó alvás és stresszkezelés kulcsfontosságúak – ezekről külön bejegyzésben fogunk írni.
A sorozat első részét itt, a hőhullámokról szóló második részt pedig itt tudjátok elolvasni.
Blog További cikkeink
Pozitív anti-TPO és gyermekvállalás – miért változott meg az orvosi szemlélet?
Magas az anti-TPO-m és gyermeket szeretnék. Kell aggódnom?
Magas az anti-TPO-m. Akkor Hashimotóm van?
A testsúly nem felejt
Vércukor, idegrendszer, autizmus – miért lehet nehéz az evés után?
Mikrobiom és elhízás: ok, következmény – vagy csak kísérőjelenség?
Mit lehet tenni krónikus készenléti állapotban élő szülőként?
A bélmikrobiom: a rejtett szerv, amely életünk számos területét befolyásolja
Mi a stressz és miért van rá szükségünk?
Szülői checklist – Hogyan támogasd autista gyermekedet a serdülés idején?
A serdülés autizmusban – miért nehezebb, és hogyan lehet segíteni?
A serdülés biológiája
Perimenopauza már 35 évesen?
Kortizol – a hormon, ami nélkül nem működnénk
PCOS – diagnosztika és társuló állapotok szűrése
Kajakóma
PMDD - premenstruációs diszfóriás zavar
Autizmus és menstruáció 2. rész
Miért marad el az ovuláció PCOS-ben és miért nem csak a peteérés a gond?
A hormon, ami lecsendesíti az éhséget – így hatnak az új elhízás elleni injekciók
Menstruáció autista nőként
Perimenopauza és menopauza kezelése
Menopauza autista nőként – Hogyan maradj egészben, amikor minden szétesik
Amikor minden egyszerre változik – menopauza autista nőként
Memóriazavar és „ködös agy” perimenopauzában – miért felejtünk többet?
Hőhullámok a perimenopauzában – előfordulás, okok és megoldások
Perimenopauza – a változókor előszobája
Sok nőnél kimarad a képletből: a D-vitamin szerepe PCOS-ben
Én is inzulinrezisztens vagyok?
Tyúk is volt, tojás is - egyszerre, avagy mi okozza a PCOS-t
Sovány vagyok, mégis inzulinrezisztens? Igen - és nem vagy egyedül
