A magas vérnyomás (orvosi nevén hypertonia) hosszú távon megterheli a szívet, az agyat, a vesét és más szerveket, ezért fontos, hogy időben felismerjük és kezeljük. Magyarországon a KSH és a Magyar Hypertonia Társaság adatai alapján minden harmadik felnőtt érintett, a 60 év felettiek között pedig akár 60–70%-os is lehet az előfordulás. Sokan nem is tudnak róla, mert hosszú ideig tünetmentes maradhat.

Milyen tünetek jelezhetik?

visszatérő fejfájás (különösen reggelente)
szédülés
homályos látás, látászavar
fáradékonyság, koncentrációs nehézség
szívdobogásérzés, mellkasi nyomás
orrvérzés (ritkábban)

Endokrin hypertonia – amikor hormon áll a háttérben

A legtöbb esetben a magas vérnyomásnak nincs jól meghatározható oka – ezt nevezzük esszenciális hypertoniának. Az esetek 5–10%-ában azonban a vérnyomás-emelkedés valamilyen (pl. hormonális) eltéréshez köthető (szekunder hypertonia), például:

mellékvese túlműködés
pajzsmirigy túlműködés vagy alulműködés
Cushing-kór
ritkábban genetikai endokrin szindrómák

Mikor érdemes hormonális okra gondolni?

Ha 30 éves kor előtt kezdődött a magas vérnyomás
Ha hirtelen romlik, vagy nehezen beállítható
Ha háromnál több vérnyomáscsökkentőre van szükség
Ha alacsony a káliumszintje, főleg vízhajtó nélkül
Ha rohamokban jelentkezik fejfájás, verejtékezés, szapora pulzus
Ha van családi előfordulás hormonbetegségre
Ha egyéb hormonális tünetek is jelen vannak: hasi hízás, izomgyengeség, pajzsmirigyműködés zavarára utaló jelek

Miben tudunk segíteni?

Endokrinológusként abban tudok segíteni, hogy kiderüljön, áll-e hormonális eltérés a magas vérnyomás hátterében. Szükség esetén célzott laborvizsgálatokkal, képalkotókkal, és egyénre szabott terápiás tervvel nemcsak a vérnyomás csökkentése, hanem az ok kezelése is lehetővé válik.

A hosszú távú eredményekhez dietetikusunk is segít, például a sóbevitel, kálium- és tápanyag-egyensúly, vagy a testsúly rendezésének étrendi oldalán.